Az otthon félretett egymillió forint egy év múlva is egymillió forint lesz. A bankjegyek száma nem változik, a pénzből megvásárolható termékek és szolgáltatások mennyisége azonban igen. Ha közben emelkednek az árak, ugyanaz az összeg kevesebbre lesz elég. Ezt nevezzük a pénz vásárlóereje csökkenésének.
Mit mér az infláció?
Az infláció az árszínvonal tartós, általános emelkedése. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-indexe azt mutatja meg, hogyan változik a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások reprezentatív kosarának átlagos ára.
Ez nem jelenti azt, hogy minden termék ára ugyanannyival nő. Egyes árak gyorsabban emelkedhetnek, mások változatlanok maradhatnak vagy csökkenhetnek. A saját háztartásunk által érzékelt infláció ezért eltérhet a hivatalos adattól: aki jövedelmének nagyobb részét az átlagosnál gyorsabban dráguló termékekre költi, magasabb áremelkedést tapasztalhat.
A KSH legutóbbi, a cikk készítésekor elérhető adata szerint 2026 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A 2025. évi átlagos infláció 4,4 százalék volt. Egyetlen havi adatból ugyanakkor nem érdemes hosszú távú következtetést levonni: a megtakarítás vásárlóerejét az egymást követő évek összesített árváltozása alakítja.
Hogyan veszít az értékéből a készpénz?
Tegyük fel, hogy ma 1 000 000 forintot félreteszünk, és az árszínvonal öt éven keresztül évente 4 százalékkal emelkedik. Az áremelkedések egymásra rakódnak, ezért nem egyszerűen 5 × 4, vagyis 20 százalékkal kell számolni.
Az a termék- és szolgáltatáskosár, amely ma 1 000 000 forintba kerül, öt év múlva körülbelül 1 216 653 forintba kerülne:
1 000 000 × 1,04⁵ = 1 216 653 forint
Az öt évig változatlanul otthon tartott 1 000 000 forint akkori vásárlóereje mai pénzben kifejezve csak körülbelül 821 927 forint lenne:
1 000 000 ÷ 1,04⁵ = 821 927 forint
A pénz névértéke tehát nem csökkent, a reálértékéből mégis mintegy 178 ezer forint veszett el. Magasabb infláció vagy hosszabb időtáv esetén a különbség jóval nagyobb lehet.
Nem mindegy, mekkora hozamot látunk
Egy megtakarításnál a feltüntetett kamat vagy hozam rendszerint nominális adat. Azt mutatja meg, hány forinttal gyarapodik a befektetés, de önmagában nem mondja meg, nő-e a pénz vásárlóereje.
A reálhozam közelítőleg a hozam és az infláció különbsége, pontosan azonban az alábbi összefüggéssel számolható:
reálhozam = (1 + nominális hozam) ÷ (1 + infláció) − 1
Ha például egy megtakarítás egy év alatt 6 százalékos nettó hozamot ér el, miközben az infláció 4 százalék, a reálhozam nem pontosan 2, hanem körülbelül 1,92 százalék. A vásárlóerő ebben az esetben nőtt. Ha viszont a nettó hozam elmarad az inflációtól, a pénz reálértéke a pozitív kamat ellenére is csökken.
A számításnál a költségeket és az esetleges adókat is figyelembe kell venni. A hirdetett bruttó hozam helyett az számít, mennyi marad ténylegesen a megtakarítónál.
Akkor egyáltalán ne tartsunk készpénzt?
A készpénznek van helye a mindennapi pénzügyekben. Az azonnali kiadásokra, kisebb váratlan helyzetekre vagy rövid időn belül felhasználandó összeg egy része indokoltan maradhat könnyen hozzáférhető formában. Az otthoni készpénz azonban nem termel hozamot, közben pedig lopás, elvesztés vagy fizikai károsodás kockázatának is ki van téve.
Más szempontok érvényesek a hosszabb távú megtakarításra. Minél később lesz szükség a pénzre, annál nagyobb jelentősége van annak, hogy a választott forma várható nettó hozama hosszabb távon meghaladja az inflációt. A magasabb várható hozam rendszerint magasabb kockázattal, hosszabb lekötéssel vagy árfolyam-ingadozással járhat, ezért nincs mindenki számára egyformán megfelelő megoldás.
Mit érdemes mérlegelni?
Megtakarítás elhelyezése előtt legalább a következő kérdéseket célszerű végiggondolni:
- Mikor lesz szükség a pénzre?
- Mekkora résznek kell bármikor hozzáférhetőnek maradnia?
- Mekkora átmeneti árfolyamveszteséget tudunk elfogadni?
- Mennyi a várható hozam adók és költségek után?
- Hogyan viszonyul ez a várható inflációhoz?
- Nem összpontosul-e túl nagy összeg egyetlen eszközben vagy kibocsátónál?
Az infláció jövőbeli mértéke nem ismerhető biztosan, ezért a reálhozam is csak utólag állapítható meg pontosan. A cél nem egy tökéletes előrejelzés, hanem olyan megtakarítási szerkezet kialakítása, amely illeszkedik az időtávhoz, a kockázatvállaláshoz és a pénz felhasználásának céljához.
A lényeg röviden
Az otthon tartott készpénz látszólag változatlan, de infláció idején folyamatosan veszít a vásárlóerejéből. A rövid távon szükséges tartalék maradhat könnyen hozzáférhető, a hosszabb távú megtakarításnál azonban érdemes olyan, megfelelően megválasztott befektetési formákra törekedni, amelyek várható nettó hozama meghaladja az inflációt. A hozam mellett mindig mérlegelni kell a kockázatot, a költségeket és a hozzáférhetőséget is.
Az egyik lehetséges megtakarítási forma a magyar állampapír, amelynek különböző típusai eltérő futamidőt, kamatozást és kockázatot kínálnak. A megtakarítási kalkulátorral azt is megnézheted, hogyan alakulhat egy egyszeri vagy rendszeres megtakarítás jövőbeli értéke, és mennyit érhet inflációval korrigálva.
A cikk tájékoztató és oktatási célú, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. Utolsó szakmai ellenőrzés: 2026. augusztus 5.