A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése minden nyáron élénkülést hoz a lakásbérleti piacon. A 2026-os ponthatárokat július 23-án tették közzé, így a következő hetekben diákok és családok ezrei keresnek lakást vagy kiadó szobát az egyetemi városokban.
Az idei szezon azonban nem egy általános árrobbanással indult. A lakbérek továbbra is magasak, de a kereslet visszafogottabb, Budapest és a vidéki egyetemvárosok pedig eltérően teljesítenek.
Mit mutat a legfrissebb hivatalos lakbérindex?
A legfrissebb elérhető KSH–ingatlan.com-lakbérindex még a ponthatárok kihirdetése előtti, 2026. júniusi helyzetet mutatja. Eszerint a kínálati lakbérek egy hónap alatt országosan 0,9, Budapesten 1,1 százalékkal emelkedtek.
Az egy évvel korábbi szinthez képest országosan 5,2, Budapesten 4,7 százalékos volt a drágulás. A lakbérek nominálisan már 73 százalékkal magasabbak a 2021-es átlagos szintnél. Inflációval korrigálva ugyanakkor 17 százalékos a növekedés, vagyis a látványos névleges emelkedés jelentős részét az általános árszínvonal változása magyarázza. (KSH–ingatlan.com-lakbérindex, 2026. június)
A lakbérindex hirdetési adatokból készül, és a kiadó ingatlanok összetételének változását is igyekszik kiszűrni. Nem a már megkötött bérleti szerződések tényleges díját, hanem a kínálati piac változását mutatja.
Mennyibe kerül most egy budapesti albérlet?
Az ingatlan.com július közepi adatai szerint a budapesti kiadó társasházi lakások medián bérleti díja havi 260 ezer forint volt. Ez 10 ezer forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél.
A legfeljebb 40 négyzetméteres lakások mediánja 200 ezer, a kiadó szobáké 110 ezer forint volt havonta. Mindkét érték lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.
A kerületek között természetesen jelentősek a különbségek. Július közepén az V. kerületben a kisebb lakások mediánja 230 ezer forint volt, míg a XIX. kerületben valamivel 147 ezer forint fölött alakult. A kiadó szobák esetében a II. kerület 150 ezer, a IV. kerület 80 ezer forintos középértéket mutatott.
A budapesti medián csökkenése és a KSH-index emelkedése nem feltétlenül ellentmondás. A két adat más időpontra vonatkozik, és eltérő módszerrel készül: a nyers mediánt az éppen meghirdetett lakások összetétele is befolyásolja.
A vidéki egyetemvárosokban más a kép
A vármegyeszékhelyeken a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások medián bérleti díja egy év alatt 120 ezerről 130 ezer forintra emelkedett. A teljes bérlakáspiacon 170 ezerről 180 ezer forintra nőtt a havi középérték.
A kisebb lakások között 2026 júliusában Debrecen volt a legdrágább nagy egyetemváros:
- Debrecen: 170 ezer forint
- Szeged: 160 ezer forint
- Győr és Székesfehérvár: 150 ezer forint
- Pécs: 140 ezer forint
- Miskolc: 110 ezer forint
Ezek medián kínálati díjak, tehát a meghirdetett lakások középső árszintjét mutatják. A tényleges költséget az elhelyezkedés, az állapot, a felszereltség, a rezsi és az is jelentősen befolyásolja, hogy önálló lakásról vagy közösen bérelt ingatlanról van-e szó. (Ingatlan.com, 2026. július 21.)
Visszafogottabban indult a főszezon
A magas árak mellett a kereslet sem olyan erős, mint az előző években. Az ingatlan.com adatai szerint 2026 májusában 11, júniusban 5 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett a kiadó ingatlanokra, mint egy évvel korábban. Július első felében mintegy 75 ezer telefonos érdeklődést mértek, ami éves szinten 4 százalékos csökkenést jelentett.
A portál ezt részben az Otthon Start Program keresletet átrendező hatásával magyarázza. A kedvezményes hitelhez hozzáférő elsőlakás-vásárlók egy része a bérlés helyett saját ingatlant vásárolhatott. Az MNB adatai is azt mutatják, hogy a program indulása után jelentősen nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, miközben visszaesett a befektetési célú vásárlások súlya. Ez összhangban van a bérleti kereslet mérséklődésével, bár önmagában nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot. (MNB Lakáspiaci jelentés, 2026. május)
Mit jelent mindez a bérlők számára?
A jó állapotú, megfelelően árazott és az egyetemekhez könnyen elérhető lakások továbbra is gyorsan gazdára találhatnak. A visszafogottabb összkereslet ugyanakkor azt jelenti, hogy nem minden hirdetésnél indokolt az azonnali döntés vagy az alku nélküli szerződéskötés.
A választásnál érdemes:
- a lakbéren kívül a közös költséggel, a rezsivel és az internet díjával is számolni;
- összehasonlítani egy garzon és egy nagyobb, közösen bérelt lakás egy főre jutó költségét;
- megvizsgálni, hogy egy távolabbi, de jól megközelíthető lakás mennyivel olcsóbb;
- írásbeli szerződést, tételes átadás-átvételi jegyzőkönyvet és fényképes állapotfelmérést készíteni;
- pénz átadása előtt ellenőrizni, hogy valóban a tulajdonossal vagy az igazolt meghatalmazottjával történik-e a megállapodás.
Mi várható a következő hetekben?
A ponthatárok kihirdetése utáni keresési hullám elsősorban a kisebb lakásokat, a kiadó szobákat és a jó közlekedésű ingatlanokat érintheti. Ebből azonban még nem következik, hogy a teljes piacon jelentős áremelkedés indul.
A következő hivatalos lakbérindex ad majd pontosabb képet a júliusi változásokról. Addig annyi állítható biztosan, hogy a 2026-os albérleti főszezon magas árszintről, de az előző évinél visszafogottabb érdeklődés mellett kezdődött, és a különböző városok, kerületek és lakástípusok között nagyok a különbségek.
Frissítve: 2026. augusztus 5.